6 indikátor a vezetékek és kábelek minőségének ellenőrzéséről
1. A vezeték egyenáramú ellenállásának mérése:
A vezeték és a kábel vezető magja főleg elektromos energiát vagy elektromos jelet továbbít. A vezeték ellenállása a villamos teljesítmény fő mutatója. Az AC feszültség alkalmazásakor a magellenállás a bőrhatás és a szomszédos hatásfelület miatt nagyobb, mint az egyenfeszültség alkalmazása esetén, de amikor az elektromos szemfrekvencia 50Hz, akkor a kettő közötti különbség nagyon kicsi. A jelenlegi szabvány előírja. Ehhez csak annak megkövetelésére lehet szükség, hogy a mag egyenáramú ellenállása vagy ellenállása meghaladja-e a szabványban megadott értéket. Ezen ellenőrzés révén a gyártási folyamat bizonyos hibái megtalálhatók: például huzaltörés vagy egyhuzalos törés egy része; a vezeték keresztmetszete nem felel meg a szabványnak; a termék hossza nem megfelelő stb.
2. Szigetelési ellenállás teszt:
A szigetelési ellenállás a huzal- és kábeltermékek szigetelési jellemzőit tükröző fontos index, amely szorosan összefügg a termék elektromos szilárdságával, dielektromos veszteségével és a szigetelőanyagok munkakörülmények közötti fokozatos romlásával. A kommunikációs kábelek esetében a huzalok közötti alacsony szigetelési ellenállás növeli a hurok csillapítását, a hurkok közötti áthallást és a nagy távolságú áramellátás szivárgását is a vezető magokon. Ezért a szigetelési ellenállásnak nagyobbnak kell lennie, mint a megadott érték.
3. A kapacitás és a disszipációs tényező mérése:
Ha a kábelre váltóáramú feszültséget kapcsolnak, áram áramlik. Ha a feszültség amplitúdója és frekvenciája állandó, akkor a kapacitásáram arányos a kábel kapacitásával (Cx). Az ultra nagyfeszültségű kábelek esetében ennek a kondenzátornak az áramerőssége elérheti a névleges árammal összehasonlítható értéket, ami a kábel kapacitását és az átviteli távolságot korlátozó fontos tényezővé válik. Ezért a kábel kapacitása a kábel egyik fő elektromos teljesítmény-paramétere is. A kapacitás és a disszipációs tényező mérésével különféle szigetelésromlási jelenségek találhatók meg, például szigetelés nedvessége, szigetelő rétege és leeső árnyékoló rétege. Ezért a kapacitást és a TANδ-t mérjük akár a kábel gyártásában, akár a kábel működtetésében.
4. Szigetelési szilárdsági teszt:
A huzal és a kábel szigetelési szilárdsága a szigetelőszerkezet és a szigetelőanyag azon képességére vonatkozik, hogy ellenálljon az elektromos mezőnek meghibásodás nélkül. A huzal- és kábeltermékek minőségének ellenőrzése és a termék biztonságos működésének biztosítása érdekében a szigetelőszilárdsági tesztekre általában minden típusú huzalra és kábelre szükség van. . A dielektromos szilárdsági tesztet fel lehet osztani ellenállóképességi tesztre és törésvizsgálatra. Az időfeszültség általában magasabb, mint a vizsgált termék névleges üzemi feszültsége. A fajlagos feszültségértéket és az ellenállási feszültséget a termék szabvány írja elő. Az ellenállóképességi teszt tesztelheti az üzemi feszültség alatt futó termék megbízhatóságát és megtalálhatja a szigetelés súlyosságát. Hibák, a gyártási folyamat néhány hiányossága is megtalálható
5. Öregedési és stabilitási teszt:
Az öregedési teszt egy olyan stabilitáspróba, amely stabil teljesítményt képes fenntartani feszültség alatt (mechanikus, elektromos, termikus). Termikus öregedési teszt: Egyszerű termikus öregedési teszt az, hogy hő hatására teszteljük a vizsgált termék öregedési jellemzőit. A vizsgált terméket olyan környezetbe helyezzük, amelynek bizonyos értéke magasabb, mint a névleges üzemi hőmérséklet, így magasabb hőmérsékleten T, rövidebb az élettartama.
6. Hőstabilitási vizsgálat:
A hőstabilitási teszt az, hogy a kábelt áram melegíti, miközben ellenáll egy bizonyos feszültségnek is. Bizonyos fűtési periódus után bizonyos érzékeny teljesítményparamétereket mérnek a szigetelés stabilitásának értékelésére. A szigetelésstabilitási teszt hosszú távú stabilitási tesztre vagy rövid távú gyorsított öregedési tesztre oszlik.
